Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

nejlon

Fotók és érdekességek a nagyvilágból...

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

JAZZ

2017.01.19. 00:42 lankopacni

Utóbb annyit mégis hozzáfűzött, hogy George Shearing, a nagy jazz-zongorista szakasztott Rollo. Még ezen a kótyagosan hosszú hétvégén el is mentünk meghallgatni a Birdland-be. Ásító néptelenség fogadott, mi voltunk az első vendégek tízkor. A vak Shearinget úgy vezették oda a zongorához. Elhízóban lévő szőke angol úrnak látszott kemény fehér gallérjában, s az angol kertek levélzizegése volt, ahogy az első számot pergette. A bőgős tisztelettu-dóan fölébe hajolt, és úgy csipkodott. Dobosa, Denzil Best meg sem mozdult, csuklózva kevert a seprűvel. Shearingnek egyszerre révület ömlött szét az arcán, és himbálózni kezdett a zongoraszéken - lassan előbb, majd ahogy a szám gyorsult, úgy himbált ő is. Bal lábával rúgott minden ütemet, a feje félrebillent, majd rábukott a billentyűkre, a lenyalt haja szétbomlott, ahogy bele-beletúrt, s a homlokán veríték gyöngyözött. Alátömtek a számnak. A bőgős mind lejjebb kaparászott a nyakon, Shearing is belenyúlt a teknő mélyébe, és mákosnál mákosabb összhangokat kotort elő. Azt nem értettem, hogy győzi. Úgy görgette, mint az áradat. - Adj neki! - biztatták többfelől. Deant is elöntötte a veríték, és csörgött végig a nyakán. - Ez az! Megjött a Shearing-isten! Igen! Igen! Igen! - Shearing neszeit, hogy a háta mögül tébolyodott szurkol neki, mert ha látni nem is látta, hallhatta a hörgését, a káromkodását. - Ez az! - zihált Dean. - Igen! - Shearing elmosolyodott, és himbálózott tovább. Amikor felkelt a zongora mellől, csurom verejték volt - java idejét élte 1949-ben, még örömzenésznek számított. Amikor elment, Dean rámutatott a zongoraszékre, és így szólt: - Isten megürült ítélőszéke! - Kürt hevert a zongorán, arany visszfénye viliózott a dob mögött végignyúló falfestmény karaván-vonulásán. Az Isten távozásának csöndje nehezedett a helyiségre. Az esős éjszaka rejtelmességbe burkolta zenei élményünket.

Jack Kerouac Úton

ITT

Szólj hozzá!

Címkék: fotó jazz herman leonard

A bejegyzés trackback címe:

https://nejlon.blog.hu/api/trackback/id/tr5212137245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása